Milan Nestarec története egy moráviai borfaluban kezdődik, ahol szőlőművelő családba született, és egészen fiatalon a tőkék között tanulta meg a munka alapjait. Régi parcellák újraélesztése, új ültetvények telepítése és a szőlőben töltött gyerekkor formálta azt, ahogyan ma a borról gondolkodik: nem termékként, hanem a föld, a munka és a szabadság közvetlen eredményeként.

Milan kizárólag olyan ültetvényekkel dolgozik, ahol nem használnak gyomirtót, növényvédő szereket, ipari műtrágyát vagy felszívódó kezeléseket. Gyakran kerüli a manapság divatos címkéket, mint az „autentikus”, a „natúr” vagy a „minimális beavatkozás”, mert számára ez egyszerűen normális szőlőművelés. A palackon szereplő név és a mögötte álló bizalom többet jelent bármilyen hangzatos kifejezésnél vagy hashtagnél.

Gazdálkodásában biodinamikus gyakorlatok is megjelennek, de soha nem marketingfogásként. Eszköz számára, amelyet akkor alkalmaz, amikor az ültetvény kéri. A legfontosabb az élő kapcsolat a hellyel: megfigyelni, reagálni, kísérletezni, és hagyni, hogy a tőkék ne egy előre kitalált képletbe szorítva, hanem saját ritmusukban fejezzék ki magukat. Milan számára a föld egyszerre szabadság, játszótér és történet.

A szortimentben két jól elkülönülő világ jelenik meg. Az egyik a fiatalosabb, élénkebb, játékosabb címkékkel futó vonal: ide tartoznak a pét-natok, a könnyedebb, közvetlenebb és kísérletezőbb tételek, amelyek Milan szabad, humoros és ösztönös oldalát mutatják.

A másik a fehér címkés, vagyis White Label sorozat, amely a borászat komolyabb, elmélyültebb arcát képviseli. Ezek a borok általában hosszabban érnek, nyugodtabb szerkezetet és nagyobb mélységet kapnak, miközben továbbra is megőrzik azt az energiát és tisztaságot, amely Milan stílusának alapja. Ezek a borok most is örömet adnak, de öt vagy tíz év múlva is meg kell őrizniük az energiájukat.

A két vonal együtt mutatja meg igazán a gondolkodását: egyszerre játékos és precíz, szabad és tudatos.

Az utóbbi években, különösen a 2021-es évjárattól kezdve, Milan egyre inkább a hosszabb érlelés és a türelmesebb pincei ritmus felé fordult. Ebben fontos szerepet kaptak a semleges Stockinger hordók, amelyek lehetővé teszik, hogy a borok lassan fejlődjenek anélkül, hogy erőteljes fahatás jelenne meg bennük. Ez a plusz idő mélységet, stabilitást és nyugodtabb fókuszt ad a boroknak, miközben megőrzi azt az energiát és ihatóságot, amely Milan stílusának egyik alapja.