A dél-stájerországi Sausal meredek, ősi lejtőin Karl és Eva Schnabel kompromisszummentes natúrborokat készítenek, amelyek a biodinamikus gazdálkodásból, a kézi munkából és a termőhelyhez való mély kötődésből születnek. Ültetvényeik Ausztria egyik legkülönlegesebb táján fekszenek: drámai domboldalak, szegény talajok és hűvös klíma formálja őket, ami egyszerre ad intenzitást és különleges frissességet a boroknak.

Karl és Eva burgundiai tapasztalatok után választottak olyan utat, amely szembement a régió megszokott irányával. Míg Dél-Stájerország elsősorban feszes, friss fehérborairól ismert, ők főként vörös fajtákat telepítettek és állítottak munkájuk középpontjába, különösen Pinot Noirt, Zweigeltet és Kékfrankost. Döntésük nem provokációról szólt, hanem arról, hogy megtalálják azokat a fajtákat, amelyek a legjobban képesek kifejezni termőhelyeik energiáját, szerkezetét és ásványos karakterét.

Az ültetvényeket teljes, élő ökoszisztémaként kezelik. A biodiverzitás itt nem elvont fogalom, hanem a mindennapi munka része: takarónövények, vadon élő növények, rovarok, állatok és a talajélet egyaránt szerepet kapnak. Minden szőlőmunkát kézzel végeznek, gyakran olyan meredek lejtőkön, ahol a gépi művelés eleve nehezen lenne megoldható. A birtok sajátos, kelta szarvasmarha-állománya is fontos része ennek a körforgásnak: segít fenntartani a talaj termékenységét, és hozzájárul a gazdaság természetes ritmusához.

A pincében Karl és Eva ugyanezt a közvetlen, kompromisszummentes szemléletet követik. Az erjedések spontán indulnak, a borokat szűrés és derítés nélkül palackozzák, sem ként, sem más adalékanyagot nem használnak.

Számukra a borászat nem trend vagy marketingkategória. Életforma, amely figyelemből, fizikai munkából és a természetes folyamatokba vetett bizalomból épül fel. Boraik tiszták, lélekkel teliek, néha vadak, de mindig mélyen a Sausalhoz kötődnek: Ausztria egyik legegyedibb termőhelyének vibráló lenyomatai.